Mi a stressz?
A stressz olyan helyzet, amely egy adott biológiai választ vált ki. Amikor fenyegetést vagy komoly kihívást észlelünk, a vegyi anyagok és a hormonok túláradnak a szervezetben.
A stressz hatása az emberi szervezetre: a stressz kiváltja a küzdj vagy menekülj választ, hogy leküzdhesd a stresszort, vagy elmenekülj előle. Jellemzően a válasz bekövetkezte után a testnek el kell lazulnia. A túl sok állandó stressz negatív hatással lehet hosszú távú egészségünkre.
Nem mindig rossz!
A stressz nem feltétlenül rossz dolog. Ez segített túlélni vadászó-gyűjtögető őseinket, és ez ugyanolyan fontos a mai világban is. Egészséges lehet, ha segít elkerülni a baleseteket, betartani a szoros határidőt, vagy megőrizni az eszünket a káosz közepette.
Időnként mindannyian stresszesnek érezzük magunkat, de az, amit az egyik személy stresszesnek talál, nagyon különbözhet attól, amit a másik tekint annak. Példa erre a nyilvános beszéd. Vannak, akik szeretik ennek izgalmát, mások pedig már a gondolattól is megbénulnak.
A stressz sem mindig rossz dolog. Az esküvő napját például a stressz jó formájának tekinthetjük.
De a stressznek átmenetinek kell lennie. Miután túljutottunk a küzdj vagy menekülj pillanaton, a pulzusodnak és a légzésednek le kell lassulnia, az izmoknak pedig el kell lazulniuk. Rövid időn belül testünknek vissza kell térnie természetes állapotába, tartós negatív hatások nélkül.
Másrészt a súlyos, gyakori vagy hosszan tartó stressz lelkileg és fizikailag is káros lehet.
És ez elég gyakori. Amikor megkérdezték, az amerikaiak 80 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban legalább egy stressztünetet észlelt. 2 százalékuk számolt be arról, hogy rendkívüli stressznek van kitéve.
Az élet olyan, amilyen, a stresszt nem lehet teljesen megszüntetni. De megtanulhatjuk elkerülni, amikor lehetséges, és kezelni, amikor elkerülhetetlen.
A mentális stressz egy normális biológiai reakció egy potenciálisan veszélyes helyzetre. Amikor hirtelen stresszel találkozunk, az agyunk vegyszerekkel és hormonokkal, például adrenalinnal és kortizollal árasztja el testünket.
Ez felgyorsítja a szívverést, és vért küld az izmokhoz és a fontos szervekhez. Energikusnak érezzük magunkat, és fokozott tudatossággal rendelkezünk, így azonnali szükségleteinkre tudunk összpontosítani.
Mi történik a hormonokkal?
Amikor veszélyt érzékelünk, az agy alján lévő hipotalamusz reagál. Ideg- és hormonjeleket küld a mellékveséknek, amelyek rengeteg hormont szabadítanak fel.
Ezek a hormonok felkészítenek a veszélyre, és növelik a túlélési esélyeket.
Az egyik ilyen hormon az adrenalin. Lehet, hogy epinefrinként is ismered, vagy a harc vagy menekülés hormonjaként. Gyorsan az adrenalin a következőkre hat:
- fokozza a szívverést
- növeli a légzésszámot
- összehúzza az ereket, így a vér az izmokhoz kerül
- serkenti az izzadást
- gátolja az inzulintermelést
Noha ez pillanatnyilag hasznos, a gyakori adrenalinhullámok a következőkhöz vezethetnek:
- sérült erek
- magas vérnyomás
- nagyobb a szívinfarktus és a stroke kockázata
- fejfájás
- szorongás
- álmatlanság
- súlygyarapodás
Bár az adrenalin fontos, nem az elsődleges stresszhormon. Ez a kortizol.
Kortizol, a fő stresszhormon
A kortizol, mint fő stresszhormon, alapvető szerepet játszik a stresszes helyzetekben. Funkciói között szerepel:
- növeli a glükóz mennyiségét a véráramban
- segíti az agyat a glükóz hatékonyabb felhasználásában
- a szövetek helyreállítását segítő anyagok hozzáférhetőségének növelése
- életveszélyes helyzetben nem lényeges funkciók visszatartása
- az immunrendszer válaszának megváltoztatása
- csillapítja a reproduktív rendszert és a növekedési folyamatot
- befolyásolja az agy azon részeit, amelyek szabályozzák a félelmet, a motivációt és a hangulatot
Mindez segít hatékonyabban kezelni a stresszes helyzeteket. Ez egy normális folyamat, és kulcsfontosságú az emberi túléléshez.
De ha a kortizolszinted túl sokáig magas marad, az negatív hatással van az egészségedre:
- súlygyarapodás
- magas vérnyomás
- alvási problémák
- energiahiány
- 2-es típusú diabétesz
- csontritkulás
- agyköd és memóriazavarok
- legyengült immunrendszer, így sebezhetőbb lesz a fertőzésekkel szemben
A hangulatodra is negatív hatással lehet.
A stressz fajtái
A stressz többféle típusa létezik , többek között:
- akut stressz
- epizodikus akut stressz
- krónikus stressz
Akut
Az akut stressz mindenkivel előfordul. Ez a szervezet azonnali reakciója egy új és kihívást jelentő helyzetre. Ez az a fajta stressz, amelyet akkor érezhetsz, amikor kis híján megúszol egy autóbalesetet.
Akut stressz olyan dolgokból is származhat, amelyeket valójában élvezel. Ez az a kissé ijesztő, de mégis izgalmas érzés, amit egy hullámvasúton vagy egy meredek hegyi lejtőn síelve érzel.
Ezek az akut stresszes esetek általában nem okoznak kárt. Még jók is lehetnek neked. A stresszes helyzetek gyakorlatot adnak testednek és agyadnak a legjobb válasz kidolgozására a jövőbeni stresszes helyzetekre.
Ha a veszély elmúlik, testrendszereidnek vissza kell térniük a normális állapotba.
A súlyos akut stressz egy másik történet. Ez a fajta stressz, például amikor életveszélyes helyzetbe kerülsz, poszttraumás stressz zavarhoz (PTSD) vagy más mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.
Epizodikus akut
Epizodikus akut stresszről akkor beszélünk, ha gyakoriak az akut stressz időszakok.
Ez akkor fordulhat elő, ha gyakran szorongsz és aggódsz olyan dolgok miatt, amelyekről úgy gondolod, hogy megtörténhetnek. Úgy érezheted, hogy az életed kaotikus, és látszólag egyik válságból a másikba kerülsz.
Bizonyos szakmák, mint például a rendfenntartók vagy a tűzoltók, szintén gyakori, stresszes helyzetekhez vezethetnek.
A súlyos akut stresszhez hasonlóan az epizodikus is hatással lehet fizikai egészségedre és mentális jólétedre.
Krónikus
Ha huzamosabb ideig magas a szint, akkor krónikus stresszben szenvedsz. Az ehhez hasonló hosszú távú stressz negatív hatással lehet az egészségedre:
- szorongás
- szív-és érrendszeri betegségek
- depresszió
- magas vérnyomás
- legyengült immunrendszer
Gyakori betegségekhez is vezethet, például fejfájáshoz, gyomorrontáshoz és alvási nehézségekhez.
Mik lehetnek az okok?
Az akut vagy tartós stressz kialakulásának okai a következők:
- természeti vagy ember okozta katasztrófát élünk át
- krónikus betegséggel élünk
- életveszélyes balesetet vagy betegséget élünk túl
- bűncselekmény áldozatává válunk
- olyan családi stresszhatásokat tapasztalunk, mint pl.
- bántalmazó kapcsolat
- boldogtalan házasság
- elhúzódó válási eljárás
- gyermekelhelyezési kérdések
- krónikus betegségben, például demenciában szenvedő rokon, ismerős gondozása
- szegénység, vagy hajléktalanság
- veszélyes szakmában dolgozunk
- ha kevés a munka és a magánélet egyensúlya, hosszú órákat dolgozunk, vagy olyan munkánk van, amit utálunk
- katonai bevetés
Nincs vége azoknak a dolgoknak, amelyek stresszt okozhatnak az emberben, mert olyan sokfélék, mint az emberek.
Bármi legyen is az ok, a szervezetre gyakorolt hatás súlyos lehet, ha nem kezelik.
Mik a stressz tünetei?
Ugyanúgy, ahogy mindannyiunknak más-más stressz-szintünk van, a tüneteink is eltérőek lehetnek.
Habár nem valószínű, hogy mindegyikkel rendelkezünk, íme a súlyos stressz tünetei:
- krónikus fájdalom
- álmatlanság és egyéb alvási problémák
- alacsonyabb nemi vágy
- emésztési zavarok
- túl sokat vagy túl keveset eszel
- koncentrálási és döntési nehézségek
- fáradtság
Stresszkezelés
A stresszkezelés célja nem az, hogy teljesen megszabaduljunk tőle. Ez nem csak lehetetlen, de mint említettük, bizonyos helyzetekben egészséges is lehet. Hogyan lehet oldani a stresszt?
A kezeléséhez először meg kell határozni azokat a dolgokat, amelyek stresszt okoznak – vagy a kiváltó okokat. Gondold át, hogy ezek közül melyek kerülhetők el. Ezután találd meg a módját, hogy megbirkózz azokkal a negatív stresszorokkal, amelyeket nem lehet elkerülni.
Idővel a stresszszint kezelése csökkentheti a stresszhez kapcsolódó betegségek kockázatát, és segít abban is, hogy mindennap jobban érezd magad.
Íme néhány alapvető módszer a kezelésének megkezdéséhez:
- egészséges táplálkozás
- törekedj 7-8 óra alvásra minden este
- Rendszeres testmozgás
- minimalizáld a koffein és az alkohol fogyasztását
- maradj társadalmi kapcsolatban, hogy támogatást kaphass és nyújthass
- szánj időt a pihenésre és a kikapcsolódásra, vagy az öngondoskodásra
- tanulj meg olyan meditációs technikákat, mint a mély légzés
Ha nem tudod kezelni a stresszt, vagy ha szorongás vagy depresszió kíséri, azonnal keress fel orvost. Ezek az állapotok kezelhetők, mindaddig, amíg segítséget kérünk. Azt is fontolóra veheted, hogy konzultálj egy terapeutával vagy más mentális egészségügyi szakemberrel.
Stressz ellen természetesen
Van néhány természetes módszer, melyet otthon is kipróbálhatunk. A citromfű tea például egy közismert gyógyír a stresszes napokra. Azonban ha koncentrált formában étrendkiegészítőként visszük be a szervezetünkbe, hatását erősíthetjük – és még a tea elkészítésének idejét is megspóroljuk minden reggel és este.
Az ashwagandha egy talán kevéssé ismert gyógynövény, ám mára népszerűsége igen csak növekszik. Ebben szerepet játszhat az is, hogy manapság egyre többen választják sportolás mellett teljesítményfokozó hatása miatt is. Érdekes lehet, hogy miközben jó hatással van a testi aktivitásra, nyugtatólag is hat. Számos tanulmány kimutatta, hogy az ashwagandha-kiegészítők segíthetnek enyhíteni a stresszt és a szorongást.
Egy 58 résztvevővel végzett kis vizsgálatban azoknál, akik 250 vagy 600 mg ashwagandha kivonatot szedtek 8 héten keresztül, jelentősen csökkent a stresszhormon kortizol szintje, összehasonlítva azokkal, akik placebót szedtek.
Összegzés
Míg az élet normális velejárója, a túl sok stressz egyértelműen káros a testi és lelki jólétre.
Szerencsére sokféle módszer létezik a kezelésére, és vannak hatékony kezelések mind a szorongás, mind a depresszió ellen.
Források:
